Pályázat

Az imént bemutatásra került szövetségünk múltja már említettem,hogy olvasható a stilusosszallodak.blogspot.com - on és a facebookon is figyelemmel kísérhetitek az épp aktuális ajánlatainkat,pályázati felhívásainkat és egyéb tudnivalókat RÓLUNK.

Újabb pályázatot írtunk ki - miután a logo kapcsán is nagy sikerrel jártunk,köszönhetően az olvasóinknak és rajongóinknak - arra vonatkozólag,hogy nemsokára nekilátunk a közös weboldal megtervezésének és megvalósításának így most szlogent kellene kitalálni ami frappáns,sokat mondó és teljességgel tükrözi azt ami vagyunk,amit nyújtani tudunk.

Minden kedves lelkes egyén törje a fejét,hogy mi az a pár szó vagy mondat ami eszébe jut ha Ránk gondol (most itt nemcsak a Villáról beszélek , hanem a többi fantasztikus szövetségi tagról is).
Ötleteiteket a stilusosszallodak@gmail.com email címen tudjátok megosztani velünk és szuper ajándékcsomaggal lepjük meg majd a nyertest. Csütörtök a határidő úgyhogy HAJRÁ!!!!!

Villa Fiore,
Nomád Hotel,
Rosinante Fogadó,
Club Szarvaskút,
Káli Art Inn,
Vendégház a Zöld Kapuhoz


Biztosan mindenki tudja már és valószínűleg megtalálta az összefüggést e 6 gyönyörű,vidéki,hasonló stílusú mini szálloda között.Igen, a mi kis szövetségünk mely a Stílusos Vidéki Szállodák nevet kapta egy olyan igazi lendületes , lelkiismeretes, vidám, baráti és mégis üzleti csoportosulás. Így , hogy több jó ember rengeteg jó ötlettel gazdagítja egymást és vállalkozásait (külön-külön is de egyben pláne)így egy fantasztikus dolog sült ki ebből.

Közös a cél és közösen és kölcsönösen tudunk küzdeni azért ami fontos ebben a szakmában. Nem,nem csak az elismerésre bazírozunk hanem a teljességre, a megelégedésre, a jó érzésre mert engedjétek meg, hogy ezzel a közhellyel fémjelezzem a kis szövetségünket - Ha a vendégnek jó akkor attól mi is boldogok vagyunk.... - és ha mi boldogok vagyunk akkor a közösség is fejlődőképes. Furcsa,hogy a mai világban még létezik ilyen, hogy mindenféle előítélet és elvárás nélkül tudjuk egymást ösztönözni, támogatni és együtt dolgozni...egyáltalán nem jellemző egyikőnkre sem a kapzsiság. Hihetetlen de igaz...képzeljétek el,hogy mindezt úgy hogy még nem is találkoztunk igazán. Mindenki annyira elfoglalt, hogy még nem sikerült egy közös találkozót összehozni ahol egy kötetlen beszélgetés közt megismerhetnénk egymást és szövögethetnénk a szuper terveinket. Hál'Istennek a mai világban már másképp is megy a kommunikáció és csak úgy szárnyalnak a gondolatok a világhálón. Komolyan mondom , hogy ennek ellenére úgy érzem mintha mindenkit már régóta ismernék.Tényleg furcsa,hogy annyira egyező a véleményünk, annyira egy utat követünk,hogy nemhiába ...MEGTALÁLTUK EGYMÁST!


Kedves blog olvasók ha kíváncsian követitek a villa naplóját akkor kérlek Benneteket olvassátok a szövetségünk blogját is mert rengeteg információ olvasható ott erről a különleges nem mindennapi szövetkezésről. www.stilusosszallodak.blogspot.com

Cseresznye....az én kedvencem

Vége lett a spárga időszakának,aztán már lefutott a bodza is, de itt vannak a nyár új fantasztikus gyümölcsei. A cseresznye és a kajszibarack. A piacokon már lehet kapni igazi ropogós,lédús,édes,ízes és szemet gyönyörködtető cseresznyét.Vettem is...és amikor már a fülemen is az jött ki,már gondolni sem bírtam rá mert hirtelen annyit tömtem magamba akkor elkezdtem belőle lekvárt,süteményt és chutney-t készíteni.

A chutney ma igazán jól sikerült. Vöröshagymával,mézzel,chili paprikával,korianderrel,zöld kardamonnal,fehérborral,alma ecettel,frissen őrölt borssal, barna cukorral és egy kevés citromlével készítettem. A mai menün szerepel ropogósra-pirosra sütött kacsacomb ahhoz fogom adni ez már biztos!

Félreértés ne essék, nem gasztro blog vagyunk, csak ez ma olyan jól sikerült,hogy úgy éreztem leírom.

Vendégeink írták

Kedves barátaink, - akiket amúgy az előző életünkkel, a nyüzsgő-pörgő életmódunkkal együtt Budapesten hagytunk - közül volt olyan aki végigkísérte az építkezés szinte minden fázisát. Itt volt és tolta-húzta-rakta-emelte-ragasztotta-nyomta a dolgokat velünk együtt,hogy minél előbb kész legyen eme kis Villa. Tisztán emlékszem,hogy voltak olyan napjaink amikor a végeláthatatlan és elkeserítő hosszúnak tűnő napok végén leheveredtünk valahova - ahol épp találtunk egy falatnyi tisztábbnak tűnő helyet - és azt kívántuk,hogy bárcsak soha ne kezdtünk volna bele.Bárcsak ne jöttünk volna ide....nem tudtuk,hogy mivel jár egy építkezés mert még sosem csináltuk,főleg úgy nem, hogy közben benne élsz épp abban amit leakarsz bontani,átakarsz alakítani,hozzá akarsz tenni vagy épp elakarsz belőle venni.Leginkább egy tüzép telepre hasonlítottunk. Ezt megfejelve azért ott motoszkált az agyunkban a kisördög,hogy mi van ha majd ugyan kész vagyunk de nem lesz vendég,nem érdekel majd senkit ez a jellegű,stílusú kis vidéki panziósdi!!??A félelmünk normálisnak mondható, szerintem mindig mindenkiben ott van a félsz amikor valami újat csinál,valami újba vág bele vagy már a változtatás gondolatától is rettegünk néha.Tartottuk egymásban a lelket és a barátaink is erőt adtak illetve a kutyusok néha mosolyt csaltak az arcunkra.
Mindegy...nem volt már visszaút...és láss csodát! Villa Fiore létezik,szeretettel és élettel teli,vendégek hada szeretné kipróbálni ezt a fajta elszigetelt pihenést,a régi molnárlakás kőfalai közé épített medence élményét vagy épp csak a patakparton való elszenderedés pillanatait.
Később írok majd még arról,hogy hogyan is készült el a mi kis villánk de most ennél fontosabbnak tartom,hogy megosszam veletek kedves olvasók azt a versikét amit az egyik nemrég itt vendégeskedő hihetetlen kedves házaspár írt Nekünk Rólunk.

Villa Fiore

Tapolcától néhány kapavágásra
Találsz egy malmot megállásra.
Kedves pár vár szép szállással,
Forró vízzel,paplanos ággyal.
Figyelmességük több mint jóleső,
Nem ronthat rajta szél, sem eső.

Széles mosollyal fogad Győző,
Csaholással vizslat a két házőrző.
A ház bájos,otthonos,rendes
Halkan zene szól,ó be kedves!
Feléledvén Sobri nézne nagyot:
Patak és jacuzzi együtt csobog!

Aszalt paradicsomos pappardelle,
Ennél remekebb étek kell-e?
Kóstolj halat,mangót,ricottát,
Nem feleded e pazar konyhát!
Utad, ha vinne Dunántúlra.
Tudd Zsuzsi séf: a non plusz ultra!

S mit kívánhat cserébe a vendég?
Erőt,egészséget, jó szerencsét,
Hírnevet,vendéget, jó sokat,
Megvalósuló szép álmokat!
Az utas lelke immár jókedvvel telve,
Ciao,grazie mille, Villa Fiore!


Sokadszorra olvasom de mindig megmosolyogtat...már ezért érdemes volt elszenvedni az építkezés minden pillanatát!
Köszönjük a Baran családnak!

A Gubatsi malom története...

Lesencetomaj....A község területét István király sógoraként Tomaj vezér kapta ajándékba 998-ban Badacsonytomajjal és Cserszegtomajjal együtt.A település neve is eredetileg csak Tomaj volt a nemzetség az ősi birtokot mindvégig uralta, a család teljes kihalásáig. Az első írásos emlék 1121-bõl van róla, az almádi apátság alapító levelében említik. A XVI. századi okiratok a települést a községen átfolyó patakra utalva, már Lesencetomaj néven említik.
A Gubatsi malom - ami a Lesence patak partján áll - története az 1700-as évek elejére tehető. Ekkor már a Nedeczky család több területet,kastélyt mondhatott magáénak e vidéken. Egy Osztrák - Magyar Monarhia idejéből származó birtoklevél bizonyítja, hogy a család egyik tagja Nedeczky Erben volt a működő vízimalom tulajdonosa.

Ennyit a történelemről. Lehetne még mesélni hisz köztudott,hogy Sobri Jóska itt ólálkodott,itt esett szerelembe Répa Rozival,betyárkodások,molnárok,gubacs termesztés és egyéb sztorik...meg hogy a szellemeik visszajárnak a mai napig de mindenki azt hisz el amit akar. Egy dolog viszont tény,hogy 2009.júniusában újra működésbe hoztuk az épületet és ugyan nem molnárok és gabona őrlés a fő tevékenység de legalább annyira élettel teli és hasznos kis dolgot varázsoltunk ide,hogy azt gondolom örömmel mondhatom: VILLA FIORE mint a virág kinyíltunk és stílust teremtettünk ide a világ egy kis szegletébe.

Miért írunk blogot?

Rengeteget gondolkodtunk rajta,hogy beálljunk-e a sorba, vessük-e blogra a gondolatainkat mert lássuk be ma már mindenki ezt csinálja! Nem is értem,hogy hogy van mindenkinek erre elhivatottsága,ereje,mondanivalója,ideje és legfőképpen sütnivalója ehhez a világhálós könyvíráshoz??!!

Mindegy,mi is teszünk egy próbát. Hátha kedves vendégeinknek akik már megajándékoztak minket ittlétükkel vagy foglalási szándékukkal vagy még nem tudnak róla ugyan de a közeljövőben vendégünkké avanzsálódnak tetszeni fog ez a kis naplóírás!

Azon töprengek,hogy írjak bevezetőképp egy kis élettörténetet vagy inkább az "ősrégi" Gubatsi malomról meséljek Nektek! Egy korty finom rozé után megszületett a döntés: MINDKETTŐVEL előállok!

-------------------------------------------------------------------------------------
Curiculum vitae...

Budapesten élünk,dolgozunk és minden reggel itt ébredünk kis belvárosi lakásunkban.Irány a munka,a hajtás...hál'Istennek van mit csinálni. Kis vállalkozásaink amik szoros összefüggésben vannak az olasz kultúrával,olasz partnerekkel és ebből adódóan rendszeres olaszországi utazásokkal teljes bedobással és nagy szeretettel,lelkesedéssel üzemeltetjük,vezetjük és mindent elvállalunk amit csak lehet....erőnkön felül.És itt jön egy hatalmas gondolat ami az én kis fejemből pattant ki,hogy azonnal utazzunk el valahova, ez nem mehet így tovább. Nem kell messzire menni csak oda ahol nincsenek emberek,nincsenek zajok se térerő. Akkor még nem tudtuk,hogy ez az utazás lesz a "vesztünk"( a szó legszebb értelmében ).Akkor találtam meg a Gubacsi malmot a Balaton - felvidéken amit klasszikus kulcsosházként adtak ki a tulajdonosok."Jó lesz" - mondtam a szintén fáradtságából, kimerültségéből fel nem eszmélő férjemnek. Ebben maradtunk és elaludtunk.

Irány a Balaton! Összepakoltunk és nekiindultunk. Na azért azt is látni kellett volna,hogy a hülye vendéglátós formánkkal mit voltunk képesek összepakolni! Legfontosabb és elmaradhatatlan kelléke e 2 napos tervezett elszigeteltségünknek egy kávéfőző gép ami biztosítja a mindennapi betevő rövid és erős espresso kávénkat.
Megérkeztünk,hát mit ne mondjak a látvány lenyűgöző volt.Sehol senki csak egy cetli fogadott minket amin ez állt. " A kulcs a fali virágtartóban van. Kívánjuk,hogy érezzétek jól magatokat." Nem lehetett szavakba önteni azt az érzést ami átitatta a pillanatot mikor körbejártuk a birtokot. Megérkeztünk, jó helyen vagyunk! Szó szerint...