A gasztronómia legalja

Nem tudom,hogy igazából szabad-e ilyet írnom,pláne úgy,hogy egyáltalán nem vág a téma a Villa életébe...viszont az enyémbe annál inkább! Múlt héten a hévizi kórházban volt szerencsém vendégeskedni,mert a már sokak számára köztudott kis beteg gerincemet ápoltattam. A kezelések nyilván hatásosak, hál'istennek még az orvosok és a nővérek is nagyon kedvesen, rugalmasan álltak a dologhoz - ami már önmagában egy jó hír lehet - de a kórház állapota, a fürdők tisztasága és úgy általában a hatalmas épület együttes higiéniája az kritikán aluli.
Azt gondoltam először amikor befizettem a napi díjat,hogy persze...legyen benne az étkezés is,hogy ne kelljen mindig a kezelések előtt,között és után felöltözni,nyakamba venni a városkát,hogy éttermet keressek ahol ehetek valami finomat. Na itt elrontottam mindent...
1.nap amikor már éhesen érkeztem meg a csöves,előző századból jól ismert bár kissé már elhasználódott "étterembe" ( ez önmagában már mischelin csillaggal díjazott megnevezés arra a lekoszlott,koszos,büdös teremre amit étteremnek véletlenül sem szabadna hívni )akkor még lelkesen vártam a rám váró 2 fogást. Karfiolleves és töltött paprika a menü...gondoltam még bizakodva,hogy jó,tök jó lesz. Kicsit zavarodottan keringtem a nagy térben mert elképzelésem sem volt a házirendről viszont egyértelműen a tudtomra hozták a hatalmas feliratok mindenhol,hogy 1.csoport 12h-tól 12:30h-ig 2.csoport 12:30h-tól 13h-ig azaz 30 perc áll rendelkezésre,hogy 60-80-100 ember megebédeljen csoportonként. Ezért sietnem kellet,hogy helyet találjak. Minden asztalnál 4-en ültek.Mindenkinek vannak már barátai???-kérdeztem magamtól.Aztán pár másodperc múlva kiderül,hogy ÁÁáá dehogyis.Egy nagyon nem szimpatikus,szintén előző századból itt ragadt hölgy kínál hellyel egy már 3 fős asztalnál és közli 23-as asztal 2-es szék Üdvözlöm! Jegyezze meg helyének a számát!
Azt a mindenit,a sírás kerülgetett.Megérkezett a már langyosra hűlt - hiszen időt vesztettem a hely kereséssel - karfiolt nem látott pirosas színű zsíros állagú vegetás víz egy koszos kanál társaságában. Erőt vettem magamon és pár kanállal magamba nyomtam,hogy még jobban tudatosuljon,hogy mi is ez vajon de nem találtam benne sem ízeket,sem tartalmat. A sírás tovább fojtogatott mikor a nénik az asztalnál elkezdtek érdeklődni,hogy mit keres egy ilyen fiatal lány itt a kórházban? Beszélgettünk,de ettől csak még elkeseredettebb lettem,körül néztem a teremben és mindenki szó nélkül kanalazta az ételnek nem mondható folyadékot és egyre jobban azt éreztem,hogy Úristen! Mit kellene csinálni,hogy ez jobb legyen?Miért kell szegényeknek szó nélkül mindenbe beleegyezve megenni a moslékot??
Szörnyű,hogy általános a probléma,nyilván nem mondok ezzel semmi újat,sőt tudom,hogy sem pénz( amúgy nem keveset fizetünk a szolgáltatásért.Jelzem többe került egy éjszaka mint nálunk a Villa Fiore-ban),sem ember nincs ezekre a feladatokra meg amúgy is tele van a kórház így is akkor meg minek? Milyen jó lenne ha felnőnénk egyszer a feladathoz és igényesen tudnánk valamit jól működtetni.A gyógyvíz adott, az épület adott akkor meg biztosan a "fejétől bűzlik a hal".
Szóval...töltött paprika feketére rohadt krumplival amiből szintén 2 kanállal bírtam enni mert sem állagára,sem ízére nem hasonlított semmire. Aztán néztem egy pár percig az asztalomnál ülő hölgyek arcát és tisztelettel felálltam, további szép napot kívántam és elsomfordáltam jó messzire innen.Persze vissza sem néztem! :-( Többet biztosan nem próbálkozom!

Még aznap este a kezelések után felöltöztem ,nyakamba vettem a városkát,hogy éttermet keressek ahol ehetek valami finomat.....