Vendégeink írták

Kedves barátaink, - akiket amúgy az előző életünkkel, a nyüzsgő-pörgő életmódunkkal együtt Budapesten hagytunk - közül volt olyan aki végigkísérte az építkezés szinte minden fázisát. Itt volt és tolta-húzta-rakta-emelte-ragasztotta-nyomta a dolgokat velünk együtt,hogy minél előbb kész legyen eme kis Villa. Tisztán emlékszem,hogy voltak olyan napjaink amikor a végeláthatatlan és elkeserítő hosszúnak tűnő napok végén leheveredtünk valahova - ahol épp találtunk egy falatnyi tisztábbnak tűnő helyet - és azt kívántuk,hogy bárcsak soha ne kezdtünk volna bele.Bárcsak ne jöttünk volna ide....nem tudtuk,hogy mivel jár egy építkezés mert még sosem csináltuk,főleg úgy nem, hogy közben benne élsz épp abban amit leakarsz bontani,átakarsz alakítani,hozzá akarsz tenni vagy épp elakarsz belőle venni.Leginkább egy tüzép telepre hasonlítottunk. Ezt megfejelve azért ott motoszkált az agyunkban a kisördög,hogy mi van ha majd ugyan kész vagyunk de nem lesz vendég,nem érdekel majd senkit ez a jellegű,stílusú kis vidéki panziósdi!!??A félelmünk normálisnak mondható, szerintem mindig mindenkiben ott van a félsz amikor valami újat csinál,valami újba vág bele vagy már a változtatás gondolatától is rettegünk néha.Tartottuk egymásban a lelket és a barátaink is erőt adtak illetve a kutyusok néha mosolyt csaltak az arcunkra.
Mindegy...nem volt már visszaút...és láss csodát! Villa Fiore létezik,szeretettel és élettel teli,vendégek hada szeretné kipróbálni ezt a fajta elszigetelt pihenést,a régi molnárlakás kőfalai közé épített medence élményét vagy épp csak a patakparton való elszenderedés pillanatait.
Később írok majd még arról,hogy hogyan is készült el a mi kis villánk de most ennél fontosabbnak tartom,hogy megosszam veletek kedves olvasók azt a versikét amit az egyik nemrég itt vendégeskedő hihetetlen kedves házaspár írt Nekünk Rólunk.

Villa Fiore

Tapolcától néhány kapavágásra
Találsz egy malmot megállásra.
Kedves pár vár szép szállással,
Forró vízzel,paplanos ággyal.
Figyelmességük több mint jóleső,
Nem ronthat rajta szél, sem eső.

Széles mosollyal fogad Győző,
Csaholással vizslat a két házőrző.
A ház bájos,otthonos,rendes
Halkan zene szól,ó be kedves!
Feléledvén Sobri nézne nagyot:
Patak és jacuzzi együtt csobog!

Aszalt paradicsomos pappardelle,
Ennél remekebb étek kell-e?
Kóstolj halat,mangót,ricottát,
Nem feleded e pazar konyhát!
Utad, ha vinne Dunántúlra.
Tudd Zsuzsi séf: a non plusz ultra!

S mit kívánhat cserébe a vendég?
Erőt,egészséget, jó szerencsét,
Hírnevet,vendéget, jó sokat,
Megvalósuló szép álmokat!
Az utas lelke immár jókedvvel telve,
Ciao,grazie mille, Villa Fiore!


Sokadszorra olvasom de mindig megmosolyogtat...már ezért érdemes volt elszenvedni az építkezés minden pillanatát!
Köszönjük a Baran családnak!